Tiltakozás

Tiltakozás a prémes állat törvényes tenyésztésének betiltása ellen

Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy önálló képviselői indítványként a prémes állatok védelme érdekében törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatok kerültek benyújtásra az Országgyűlés elnökéhez, melyek elfogadása esetén hazánkban törvényesen betiltanák a prémes állat tenyésztését, illetve annak eutanáziáját…

Tényállás:

A világon a prémes állat tenyésztése 98%-ban négy fajra alapszik: Nyérc (nerc, Mustela vison), kékróka (Alopex lagopus), ezüstróka (Vulpes vulpes) és a csincsillán (Chinchilla laniger). A prémes állatok tenyésztése kb.100 éve kezdődött, nagyon sok generáción keresztül több száz szelektáláson estek át. A szelektálásuk, elősegítették az állatokat a vadon kapcsolódásaiknak megszakításához és egyúttal hozzájárultak háziasításukhoz. Az évszázad során a prémes állatok viselkedése, temperamentuma is alaposan megváltozott, úgy ahogy ez az egyéb nem prémes állattenyésztésnél is megfigyelhető. Jelenleg egy tenyésztett prémes állatnak kétszer akkora a mérete és a súlya és másfélszer dúsabb és fényesebb a szőrzete, mint a vadon élő fajtársának.
Természetesen ezt csak úgy lehet elérni, ha elsődleges célként a farmok, vagy a tenyésztők mindvégig az állat jóllétét tűzik ki maguk elé, mivel az állat csak is jóllétben tud szaporodni, növekedni, szép, dús és egészséges bundát növeszteni.
A prémes állat jólléte érdekében 1987-től kezdődően és jelenleg is komoly, folyamatos kutatásokat végeznek több külföldi kutatóintézetben, egyetemeken, mint például: The Royal Veterinary & Agricultural University (Dánia); Agricultural University of Norway, Swedish University of Agricultural Sciences, Missisipi State University (USA), University of Kuopio (Finnország), Nova Scotia Agricultural College (Kanada). Ezekre, a kutatásokra temérdek pénzt szánnak azok az államok, melyek igazán a toppon vannak, és valóban az állatok védelmében cselekednek.

The Royal Veterinary & Agricultural University adata alapján a dán kormány évente 161.000 EUR-nak megfelelő dán koronát juttat csak a prémes állatok jóllétének kutatásaira… csak egyedül Dániában 1876 prémes állattenyésztőfarm működik, 16 eledelkészítő nagyüzem, amely szigorú szabályzatoknak megfelelve, évente 400.000 - 450.000 tonna eledelt gyárt 75%-ban halból, 10-12% csirkeaprólékból, vitaminokból és egyéb gradiensekből. Több tucat halásztársaság szállítja be a friss halat, húsüzemek a csirkeaprólékot, gyógyszergyárak a vitaminokat, több tucat ketrec és egyéb berendezést gyártó cég dolgozik a farmok és egyben az állatok jólléte érdekében.
A Nemzetközi Szőrme Szövetség is kiveszi a részét az állatjólléti programokban, az elmúlt években, adatai szerint több mint 5 millió USD-t költött kutatásra, fejlesztési és jólléti projektekre.
A fejlett országokban, tisztában vannak azzal, hogy nincs annál kártékonyabb cselekvés egy országra vagy egy gazdaságra nézve, mint egy jól működő iparágazatot betiltani vagy ellehetetleníteni, így áldoznak arra pénzt, hogy a tenyésztők állatjólléti projektekre pályázhassanak.

Ebből okulva: nem a tiltás a megfelelő megoldás, hanem prémes állatfarmok jólléti projektjeinek támogatása!

Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, USA, Kanada a demokráciában és gazdaságban vitathatatlanul a világon élenjáró országait figyelmen kívül hagyni s a balkánt, ahol igazán prémes állattenyésztés nincs, vagy minimális, haladó, élenjárónak titulálni – sajnos, ez a képviselők tájékozatlanságára vall… Így történhet meg az, hogy az általános indoklásukban, általános dolgokat állítanak általános iskolai szinten s ebből eredendően, tudatlanul az állattenyésztést összemossák az állatkínzással, az állatvédelmet pedig összekeverik a szőrmeellenességgel. Ez az összemosás aláássa a Magyar Szőrmeipar tekintélyét, amit a Magyar Szőrmeipari Szövetség, merően visszautasít!

Magyarországon prémes állattenyésztés 99%-ban a csincsillatenyésztésen alapszik, mely több száz családnak ad munkát, megélhetési vagy kiegészítő kereseti lehetőséget. Ez az iparág, bátran kijelenthetjük, hogy egy "aranytojást tojó tyúk", mivel a hazánkban megtermelt és kikészített szőrme szinte 100% külföldön talál gazdára, így megszüntetése vagy ellehetetlenítése esetén jelentős export árbevételtől esnének el a tenyésztők és egyben az ország is. A magyar tenyésztők által tenyésztett csincsillák világhírűek, kikészítési metódusa egyedülálló a világon s így ezt az iparágat mindenképp csak is támogatni szabad!

A Magyar Szőrmeipari Szövetség, az önálló képviselői indítványként az Országgyűlés elnökéhez benyújtásra került prémes állatok védelme érdekében törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatait szakmailag indokolatlannak, megalapozatlannak és szőrmeellenesnek tartja, s tiltakozik minden egyes pontja ellen, melyek meggyőződésünk szerint a megfelelő fórumokon merően visszautasításra kerülnek.

Lamoga János
a Magyar Szőrmeipari Szövetség elnöke

Budapest, 2008. július 14.

 

 

Galéria

 

 

Fur Now 2016


KREÁCIÓ 2015

Designerverseny és Show

nagyobb méret

Magyar hagyományok a prémesállat-tenyésztésbenmegnézem a videót

 

Állattenyésztés Európában

Így történik a prémes állattenyésztés valójában Európában...

 megnézem nagyban